A cím - A király visszatér - Aragornt takarja, akit Viggo Mortensen alakít. Gondor trónjának örököse vonakodik elődei nyomába lépni, ezért egy Vándor titokzatos álcájában járja Középfölde országait, és alkalomadtán megfontolt támadásokkal gyengíti Szauron hatalmát. Gondor trónja tehát egyelőre üres. A királyság hanyatlik. Amikor Szauron sereget gyűjt, hogy elpusztítsa Középfölde népeit, elérkezik a pillanat, hogy Aragorn előlépjen. „Hogyan kell felvenni egy királyi palástot? Hogyan kell viselni? Hogyan lehet kijelenteni, hogy én vagyok az, akit követnetek kell? Aragorn ilyen kérdéseken gyötrődik, mert tisztában van vele, hogy mit tesz az emberrel a hatalom” - magyarázza a rendező. Aragornt rettentő problémák gyötrik származásával és elődei döntéseivel kapcsolatban, akik kegyvesztettek lettek a hatalom iránti szenvedélyük miatt, és az is nyomasztja, hogy nem biztos benne, vajon tényleg ő-e a kiválasztott. „Ő a trón örököse, ő az egyetlen személy Minas Tirith-ben, aki képes betölteni ezt a pozíciót, de ő nem biztos benne, hogy érdemes arra, hogy az emberi nem vezetője legyen - elemez Jackson. - Aragornnak hinnie kell népe nemességében.”
Aragorn
Név: |
Aragorn, II. |
Angol elnevezés: |
Aragorn II. |
Nemzetség: |
dúnadán |
Idő: |
Hk. 2931 márc. 1. - Nk. 120 |
A név nyelve: |
? |
A név jelentése: |
ismeretlen, de az "Ara" előtag jelentése király, úr |
Egyéb nevek: |
Elessar, Tündekő, Kósza, Telcontar, Isildur Örököse, Újító, Hosszúléptű, Sebes Léptű, Vándor |
Előfordulás: |
GyU |
Dúnadán, az Északi Dúnadánok tizenhatodik és egyben utolsó vezetője (2933 - 3019), aki visszaállította a középföldi dúnadán királyságok egységét és Elessar néven az első Újraegyesített Királyság uralkodója lett (3019 - Nk. 120).
Isildur örököseként titokban nevelték fel Völgyzugolyban, és húszéves koráig Estelnek hívták, míg Elrond fel nem fedte előtte származásának titkát. Ezután Aragorn útnak indult, és elment a Vadonba. Közel hetven évi különböző módokon küzdött Szauron ellen, és számos nép szokásait kitanulta, míg kora legkeményebb és legbölcsebb embere vált belőle. Ebben az időben álnéven és rangrejtve szolgálta a rohani Thengelt és a gondori Ectheliont. Gondorban Thorongil néven ismerték a Kószák csillaga miatt, amit viselt.
Legnagyobb tettére 2980-ban került sor, amikor egy csapattal rajtaütött Umbaron, és elpusztította a kalózflotta jelentős részét. 2956-ban találkozott Gandalffal, és hamarosan közeli barátokká váltak. 3017-ben, tizenhárom évig tartó kutatás után - Gandalf kérésére -, elfogta Gollamot. A következő évben Bríben találkozott Frodóval és társaival, majd segített nekik eljutni Völgyzugolyba.
Aragorn egyike lett a Gyűrűszövetség kilenc tagjának, és miután Khazad-dûmban elveszítették Gandalfot, ő állt a csapat élére. A Gyűrűháborúban Aragorn egyike volt azoknak, akik a kürtvári csatában a védelmet irányították; Rohanban hamar összebarátkozott Éomerrel.
Ezután - a Szauron hatalma alól kiszabadított palantírban látott információk birtokában - Legolas, Gimli és egy csapat kósza kíséretében útnak indult a Holtak Ösvényén. Aragornnak, mint Isildur örökösének, sikerült rávennie a Holtakat, hogy engedelmeskedjenek neki, majd segítségükkel legyőzte a pelargiri kalózókat, és foglyul ejtette a hajóhadukat is. Ezután hatalmas sereget gyűjtött Dél-Gondorban és Minas Tirith-hez vonult, hogy időben megfordítsa a pelennori csata menetét. Később a nyugati seregek kapitánya lett.
A Gyűrűháborút követően Aragorn az első Újraegyesített Királyság uralkodója lett, illetve - Elessar Telcontar néven - a Nyugatfölde ura. Feleségül vette Arwent, Elrond lányát. Százhúsz évig tartó uralkodása alatt kiterjesztette a Királyság határait, és visszaállította a régóta nélkülözött békét és jólétet. Szauronnal folytatott küzdelmei során nagy bölcsességre tett szert, de rendelkezett a tündék okosságával és a dúnadánok előrelátásával is. Joggal mondhatták róla, hogy személyében a régi időkben élt númenoriak nemessége kelt új életre. Aragorn húsz éves volt, amikor találkozott Arwennel, közvetlenül azelőtt, hogy útnak indult volna Imladrisból. Attól a pillanattól kezdve olthatatlan szerelemmel szerette a lányt, és 2980-ban eljegyezték egymást. Elrond azonban nem szívesen adta volna a lányát olyan emberfiához, aki nem nevezheti magát legalább Arnor és Gondor királyának, ezért csak a Gyűrűháború után házasodtak össze. Aragornnak és Arwennek egy fia - Eldarion -, és több lánya született.
Aragorn kardját Andúrilnak nevezték, amit rögtön a készítése után (3018) a derekára kötött, előtte - alkalmanként - a Narsil szilánkjait viselte. Galadriel és a gondoriak Elessarnak és Tündekőnek nevezték Aragornt a smaragd miatt, amit viselt; később ezen a néven uralkodott. A nevet előre megjósolták neki. Bríben, még a Gyűrűháború előtt, Kósza néven ismerték, és családnévként ennek a quenya megfelelőjét, a Telcontart használta. Nevezték még Isildur Örökösének, Újítónak, Hosszúléptűnek és Sebes Léptűnek. A GyU film részeiben Vándornak nevezik. | |